Intézménymutató:
Nemzeti Kezdemenyezes Partja /Partidul Initiativa Nationala PIN/
2005. április 16.
A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) módosító javaslatokat nyújtott be a nemzetbiztonsági törvényhez. Cozmin Gusa, a PIN elnöke elmondta, „az Elnöki Hivatal illegalitásban” van, és a módosítással akarnak segíteni Basescunak, hogy megszűnjön ez az illegális állapot. Gusa emlékeztetett az államfő másfél hónappal ezelőtti nyilatkozatára, amely során a korrupciót nemzetbiztonsági problémának nevezte. Azonban az Igazságügyi Minisztériumban a SIPA tagjai meg mindig vezető tisztségeket töltenek be. /A SIPA az egyik titkosszolgálat, a minisztériumban működik./ Ilyen egyetlen NATO-tagországban sem létezik. Ezért javasolják, hogy az említett titkosszolgálatot vonják ki a minisztériumból. Gusa példaként Ureche (volt szekus) tábornokot említette, akinek, mint mondta, a szerepe tagadhatatlan Ioan Petru Culianu meggyilkolásában. /Mózes Edith: Illegalitásban az Államelnöki Hivatal? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2005. október 22.
Október 22-én Cozmin Gusa, Lavinia Sandru és Sergiu Constantinescu részt vett a Nemzeti Kezdeményezés Pártja temesvári székházának avatóján. Cozmin Gusa országos pártelnök és fiatal kolléganője, Lavinia Sandru támadta az RMDSZ-t, sőt az egész romániai magyarságot. Lavinia Sandru szerint a magyarság olyan “veszélyben” van, hogy pozitív diszkriminációban élhet a románokkal és más kisebbségekkel szemben – ezzel a kisebbségekről szóló törvénytervezetet bírálták, ami szerintük csak plusz pénzkidobás lenne. Markó Béla Sandru szerint csak a pártelnöki mivolta miatt kapott kormányfő-helyettesi titulust, nem is foglalkozik Románia integrációjával. Gusa kijelentette, a kisebbségi törvénytervezet nemzet-, Európa- és alkotmányellenes. Egyébként a tavasszal alakult, a DP-vel szakított zsebpárt céljairól, programjáról érintőlegesen ejtettek szót, inkább csak a “magyar veszéllyel” foglalkoztak. /László Árpád: Nemcsak az RMDSZ-t, az egész magyarságot támadja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2005. november 11.
Ez a törvény csak rontaná a mostani törékeny egyensúlyt ebben a térségben – véleményezte a kisebbségi törvénytervezetet Cosmin Gusa Csíkszeredában. A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) elnöke november 10-én a tervezet megvitatására általa szervezett tanácskozáson kifejtette, az RMDSZ nem viszonyul felelősen ehhez a kérdéshez. A megbeszélésen sem a helyi, sem a megyei önkormányzatok vezetői, sem az RMDSZ képviselői nem vettek részt, a tanácskozáson jobbára a két megyében működő román kulturális szervezetek, illetve egyes pártok helyi szervezeteinek vezetői jelentek meg. Többen kifejtették, semmi szükség erre az RMDSZ által erőltetett törvényre. Az is elhangzott, hogy a Hargita és Kovászna megyékben élő románok legalább annyi jogot szeretnének, mint amennyit az itt élő magyarok élveznek. Cosmin Gusa kitért Verestóy Attila szenátor és a kormányfő üzleti kapcsolatára is, mondván, hogy annak hátterében is Dinu Patriciu üzletember áll. /Szüszer-Nagy Róbert: Monológ a kisebbségi törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
2005. november 23.
Ismét felerősödött a kisebbségi törvénytervezet ellen a román pártok részéről folytatott ellenkampány. Megszólalt a mindössze néhány törvényhozót számláló Nemzeti Kezdeményezés Pártja is, amely a kolozsvári származású Cozmin Gusa pártelnök révén kifejtette, hogy a tervezet elfogadása magyar enklávék létrehozását eredményezné. Emellett a Demokrata Párt egyre több képviselője fejezi ki nyilvánosan, hogy nem ért egyet a jogszabállyal. Korábban Daniel Buda Kolozs megyei képviselő jelentette be, hogy egyéni módosító javaslatot nyújt majd be. Újabban a rosszemlékű Nemzeti Egységpárt elnöke, most már DP-képviselő Valeriu Tabara kifejtette: javasolni fogja pártjának, kérjék a tervezet visszavonását a parlamentből. /Folytatódik a kisebbségi törvény elleni kampány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2005. november 24.
November 23-án az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta a Románia és Bulgária csatlakozásának állását vizsgáló jelentést. Ebben a kisebbségi törvény elfogadására sürgetik Romániát, de a restitúció és a magyar felsőoktatás kérdésének megoldása sem maradt ki. A Romániáról szóló jelentés a különböző politikai csoportokban ülő magyar képviselők által beadott indítványok hatására kiegyensúlyozott, ugyanakkor a kisebbségeket érintő kérdésekben kritikus hangvételű lett. Gál Kinga (Fidesz) módosító indítványának többsége bekerült a határozattervezet szövegébe, így az ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, a romák védelmében sürgető intézkedések tényleges alkalmazása. A jelentés politikai kritériumként határozza meg a kisebbségek helyzetének javítását, többek között elégedetlenségét fejezve ki a még hatályban lévő választási törvény diszkriminatív volta miatt. Sikerült elérni, hogy a szöveg utaljon arra, hogy további lépések szükségesek a magyar kisebbség védelme területén: a szubszidiaritás és önkormányzatiság elvein alapulva. Felhívja a román hatóságok figyelmét, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, mindehhez biztosítva a szükséges anyagi feltételeket. Tabajdi Csaba (MSZP) EP-képviselő úgy vélte, hogy „a kemény hangú jelentés a magyar EP-képviselők összefogásának és kiváló együttműködésének, valamint a Finnugor Fórum és a nemzeti kisebbségügyi EP-intergroup lobbyerejének köszönhető”. A Velencei Bizottság megjegyzéseit belefoglalják a kisebbségi törvénytervezetbe – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Markó Béla RMDSZ-elnök élesen bírálta a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (NKP) álláspontját a tervezettel kapcsolatban. Markó elítélte a Gusa-féle zsebpártok magatartását, amelyek a kisebbségi törvény kapcsán kiújult magyarellenes retorikával igyekeznek szavazókat toborozni. /EP-s sürgetés a kisebbségi törvény elfogadására. A magyar felsőoktatás rendezését is a dokumentumba foglalták. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2005. november 24.
Egyre több román politikus kifogásolja a kisebbségi törvény tervezetét. A Nagy-Románia Párt mellett a leghangosabb ebben a tekintetben egy zsebpárt, a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN). A PIN felszólította a román pártokat és civil szervezeteket, foglaljanak állást a kisebbségi törvény ügyében, a kormányt pedig felszólította: vonja vissza a tervezetet. Valeriu Tabara, a Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezető-helyettese leszögezte, a törvény tulajdonképpen az RMDSZ politikai célkitűzéseit jeleníti meg. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós partnerekről nem állítható, hogy nacionalisták lennének. „Ám éppen azért, mert nemzeti kérdésekben nincs egy markáns programjuk, állandóan bizonytalanok, meg lehet őket ijeszteni” – tette hozzá. A magyar oldalról érkező támadásokról így vélekedett: „Az már az életünk abszurd kis színjátéka, hogy Funar megdicséri Szász Jenőt a román szenátusban, és utána a sajtónak nyilatkozva is, illetve az, hogy a hátunk mögött ők kezet fognak.” „A kisebbségi törvénytervezet kompromittálja hosszútávon az autonómiatörekvéseket. Ha ezt elfogadnák, úgy tűnne, mintha volna autonómia, mert úgy hívják, hogy kulturális autonómiatanács, és ebben benne van az autonómia szó, tehát akkor megvan az autonómia” – fogalmazott Szász Jenő MPSZ-elnök. Funar /Nagy-Románia Párt/ meggyőződése, hogy még 2-3 évig elhúzódik a tervezet ügye. Funar szerint a magyar kisebbség nem lojális a román államhoz, és a kisebbségi törvénytervezetet kezdeményező RMDSZ diszkriminálni akarja a román többséget és a többi kisebbséget. Ugyanakkor Funar szerint vannak a román állam alkotmányát tiszteletben tartó magyarok is Romániában, ilyen például Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki levélben fordult Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus elnökéhez. Ebben az MPSZ elnöke kérte, hogy a szenátus ne szavazza meg a tervezetet. /Román össztűzben a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2005. november 25.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) EP-megfigyelői elmondták: a képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szenátus elutasította a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Arra utaltak, hogy Romániának problémái lehetnek a 2006 áprilisában esedékes országjelentéssel, ha a törvényhozás nem fogadja el a tervezetet. November 24-én a Demokrata Párt képviselői a képviselőház közigazgatási bizottságában nemmel voksoltak, vagy tartózkodtak a kisebbségi törvénytervezet elfogadásánál. A tervezetet végül 9 „igen”, 4 „nem” szavazattal és két tartózkodással fogadták el. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke azzal vádolta Olli Rehn EU-bővítési biztost, hogy túllépi hatáskörét, ha „pozitívan” beszél a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetről, anélkül, hogy megvizsgálná a kezdeményezés alkotmányosságát. Gusa szerint a kisebbségi tervezet nem lehet része a csatlakozási kritériumoknak, ahogyan azt Gál Kinga magyarországi EP-képviselő javasolta. /Kisebbségi törvény: NLP aggodalom, DP-árulás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2005. november 26.
Az egyik román adón, a Realitatea tévécsatornán a Robert Turcescu által vezetett jó beszélgető-műsorban a kisebbségi törvény volt terítéken. A nemrégiben Cosmin Gusaék által megalakított Nemzeti Kezdeményezés Pártjához tartozó Aurelian Pavelescu képviselő volt a vendég, aki szerint nem szabad megszavazni a kisebbségi jogszabályt. Szász Jenő „MPSZ-es vezér” a kisebbségi törvénytervezetet alkotmányellenesnek nevezte. /Köllő Katalin: Kicsoda ellenünk? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2005. november 26.
Az RMDSZ, illetve már a román kormány által előterjesztett kisebbségi törvény elleni heves román tiltakozások hangzanak el. Az ismert nagy-román nacionalisták magatartása e törvényjavaslattal szemben várható volt, a most ellenzékben lévő PSD-vezetők is igyekeznek megakadályozni a törvény megszavazását. A Cosmin Gusa elnökölte PIN (Nemzeti Kezdeményezés Pártja) a legotrombább támadással igyekszik híveket szerezni magának, mindent összehord a kisebbségi törvényjavaslat ellen – azt is, amit a Nagy-Románia Párt, azt is, amit a székelyudvarhelyi Szász Jenő hívei kifogásolnak a törvényben. A mérvadó újságírók, mint Cristian Tudor Popescu vagy Emil Hurezeanu arról beszélnek, hogy Traian Basescu elnök vonzódik a volt Szekuritáté embereihez, a lehallgatási technikákhoz. /Kántor Lajos: Hol van hidegebb? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2005. november 30.
Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2005. december 7.
„Kétezer-ötszáz lejbe került az OTV-nek a kisebbségi törvény” – fogalmazott az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) ülését követően Gáspárik Attila, a testület alelnöke. A CNA az Új Magyar Szó jelzésére indított kivizsgálást a csatorna november 28-i műsorával kapcsolatosan. Ekkor a meghívott Cosmin Gusa a Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ elnöke a kisebbségi törvénytervezetről és „tizenöt éve tartó magyar összeesküvésről” értekezett. A testület eleinte mindössze megrovást akart adni az OTV-nek, közel egyórás vita folyt a pénzbüntetés súlyáról. „Azzal érveltem, hogy ilyen súlyos helyzetben meg kell torolnunk a vétséget, hiszen éppen ezzel bizonyíthatják: a kisebbségek védelme tökéletesen működik Romániában” – nyilatkozta Gáspárik Attila. Az OTV-nek jelenleg húsz pere van folyamatban, ugyanis a TV-csatorna minden egyes eddig kirótt CNA-büntetést megfellebbezett. /Gergely Edit: Fogást talált az OTV-n a médiafelügyelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2005. december 28.
A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (NKP) feljelentette az RMDSZ-t az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT). A vád: a szövetség hátrányosan megkülönbözteti a nőket, hiszen egyetlen női képviselőt sem küldött a parlamentbe. Asztalos Csaba, az OTD elnöke közölte, az OTD december 27-én tárgyalta az ügyet, és azt határozta, hogy a döntés előtt kikéri az RMDSZ véleményét is. /Sz. K.: Diszkriminációval vádolják Gusaék az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2006. február 6.
Frunda Györgynek nem csak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETPK) betöltött, hanem szenátori státusának megvonását is fontolgatják egyesek. A felháborodást az ETPK-nak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlása váltotta ki, amely Frunda kezdeményezésére született. Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, Fehér megyei parlamenti képviselő kérte Frunda György RMDSZ-szenátor ETPK-megfigyelői státusának megvonását, aki szerinte tevékenységével árt Románia nemzeti érdekeinek. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke kijelentette, Frunda György RMDSZ-szenátor megszegte a parlamentben letett hűségesküt, ezért javasolni fogja, hogy a szenátor mandátumáról induljon jogi vita. Adrian Severin szociáldemokrata párti képviselő azzal igyekezett csitítani a nacionalistákat, hogy az ET ajánlása köszönő viszonyban sincs Frunda eredeti kezdeményezésével. Severin szerint ugyanis Frunda javaslatának a második, az „európaibb” változatát fogadta el a tanács, nem pedig az elsőt, amit ő maga is etnocentrikusnak, szeparatistának minősített Severin elítélte mindazokat, köztük a demokrata Emil Bocot is, akik ismét felkorbácsolják a nacionalista kedélyeket. Oana Marinescu, kormányszóvivő is nyugalomra intett: az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott dokumentum mindaddig nem érvényes, ameddig az ET miniszteri tanácsa is el nem fogadja. Frunda György korábban kifejtette: nem speciálisan Románia számára készült ez az ajánlás, hanem az ET valamennyi tagországa számára. Elmondta: az RMDSZ-nek az álláspontja ismeretes, ami Romániának egységes nemzetállamként való önmeghatározását illeti. A szövetség mindig is azt javasolta, hogy módosítsák az Alkotmánynak ezt a passzusát, hiszen Romániában nagyon sok nemzetiség él. A szenátor emlékeztetett: az Európai Unió egyetlen tagállama sem határozza meg ily módon önmagát. /Folytatódik az RMDSZ-ellenes hisztéria. Frunda szenátori tisztségének megvonásával fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2006. február 17.
Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2006. március 8.
Alig egy évvel Románia európai uniós csatlakozása előtt, egy pártokon átnyúló nacionalista koalíció jött létre, amelyben az olyan szélsőséges pártokkal, mint a Nagy-Románia Párt (PRM), a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) és az Új Generáció Pártja (PNG) fújnak egy hangot – nyilatkozta sajtótájékoztatón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. Ismét előkerült a „magyar kártya”, arról akarják meggyőzni a választópolgárokat, hogy az országot a széthullás veszélye fenyegeti. Azt állítják, hogy sehol Európában nem védik a kisebbségeket, hogy az Európai Unióban ismeretlen fogalom az egyetemi, kulturális és területi autonómia, elhallgatva az EU alapvető értékeit, közöttük az emberi jogokat és szabadságjogokat, illetve a nemzeti közösségek védelmét. Smaranda Enache kijelentette, hogy a magyarokat jog szerint megilleti egy állami magyar tannyelvű egyetem létrehozása. Nyílt titok, jelentette ki, hogy a nacionalista körök rendszeresen akadályozzák a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségektől, a római katolikus, a lutheránus, az evangélikus egyháztól, és más kisebbségi közösségektől elkobzott javak visszaszolgáltatását. Azért, hogy március 15-én Székelyudvarhelyen népgyűlést szerveznek, a román hatóságok a felelősek, mert évtizedeken át visszautasították, hogy lényegi tárgyalást folytassanak a magyar kisebbséggel. /Mózes Edith: Smaranda Enache: Ismét előkerült a „magyar kártya”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
2006. július 11.
Az RMDSZ-t támadva keres politikai családot Európában a Nemzeti Kezdeményezés (PIN) párt. Lavinia Sandru alelnök Strasbourgban és Brüsszelben arról „tájékoztatta” az európai képviselőket, hogy az RMDSZ nem európai párt, mivel etnikai alapon szerveződik, és nem támogatja a nők politikai szerepvállalását. A PIN eleve nacionalista diskurzusra épített. Képviselői indították el azt a kampányt, amelynek eredményeként a törvényhozás máig nem szavazta meg a Gozsdu Közalapítványról szóló román-magyar egyezményt. A PIN több, úgynevezett jelentést állított össze. Ezekben többek között a székelyföldi románság siralmas helyzetét, illetve az RMDSZ térségbeli hegemóniáját tették szóvá. Lavinia Sandru alelnök a Jurnalul National című lapban közölte, hogy az RMDSZ a román-magyar megbékélés ellen munkálkodik, sőt hogy „Románia-ellenes ügynök”. Ez utóbbi állítás alátámasztására a Székelyföld területi autonómiáját célzó törekvéseket, Frunda György szenátornak a nemzet fogalmáról készített Európa tanácsi ajánlását és a kisebbségi törvény elfogadására irányuló lobbit hozta fel. /PIN-roham az RMDSZ ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2006. augusztus 7.
– Legalább két volt kormányfőt, minisztereket, valamint RMDSZ vezetőket fognak érinteni a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) feltárásai, jelentette ki sajtótájékoztatóján Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (NKP) elnöke, aki senkit sem nevezett meg, egyedül Nicolae Vacaroiura mint a volt miniszterelnökök egyikére tett utalást. – Információim szerint úgy tűnik, az RMDSZ vezetőségének jó részére, a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbik fog csapást mérni az átvilágító bizottság feltárása, ami a volt Szekuritátéval való együttműködést illeti, de egy pár jelenlegi miniszterre is – nyilatkozta Gusa. A szenátus elnöke cáfolta Gusa kijelentéseit. A liberálisok múlt héten 156 NLP-politikus névjegyzékét nyújtották be az átvilágító bizottsághoz a Szekuritátéval való esetleges kapcsolatuk kiderítésére. A demokraták nem követték az NLP példáját. /Gusa szerint két volt kormányfő együttműködött a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2006. augusztus 8.
Augusztus 7-én az Evenimentul Zilei című napilap közölte, hogy a Szekuritátéval kapcsolatban állók iratán többek között RMDSZ-es politikusok neve szerepel. Az újság kiemelte Markó Béla kijelentését, miszerint adott nyilatkozatokat a Szekuritáténak, azonban a cikk nem közölte a nyilatkozattétel körülményeit. Az oldalon helyet kapott az átvilágítás egyfajta kronológiája is, amelyben az átvilágító bizottság /CNSAS/ által leleplezett „legfontosabb név” a Bárányi Ferencé. A szerző elhallgatja, hogy a politikából visszavonulni kényszerült egykori RMDSZ-es egészségügyi miniszterről később bebizonyosodott, hogy nem végzett politikai rendőri tevékenységet. A lap Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ elnökének nyilatkozatát idézte: több mint száz politikusról derítik ki – köztük „az RMDSZ vezetőinek többségéről” -, hogy együttműködtek az egykori kommunista titkosszolgálattal. Tavaly, 2005. augusztus 30-án a Cotidianul című lap vádolta együttműködéssel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Ez a cikk feltételezéseket közölt sokat sejtető címmel és alcímekkel. Markó nem tagadta, adott nyilatkozatot a Szekuritáténak: Lábujjhegyre állt ország című interjúkötetben írt erről. Eszerint a Szekuritáté egy sepsiszentgyörgyi incidenssel, a robbantással kapcsolatban íratott vele nyilatkozatot. Az RMDSZ-es politikusok feltételezett szekusmúltja Traian Basescu államfő egykori tanácsosának, a korrupciós gyanú miatt lemondott Elena Udreának köszönhetően merült fel ismét. Udrea az Antena 3 televízió július 27-i beszélgető műsorában kijelentette: összefüggés lehet a politikusok dossziéinak tervezett nyilvánosságra hozatala és aközött, hogy a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elutasította a titkosszolgálat igazgatójának lemondását, amelyet korábban az államfő elfogadott. Udera szerint a kapcsolat Verestóy Attila, a bizottság alelnöke lehet, illetve „párttársainak hosszú sora, akiknek gondjuk akadhat a titkosítás megszüntetése nyomán”. Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője büszke arra, hogy pártjának sikerült maga köré gyűjtenie számos egykori titkosrendőrt, és az alakulat szavazóit minden jel szerint ez nem zavarja. /Szőcs Levente: Átvilágítósdi magyarokkal a főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2006. augusztus 11.
A „rendszer” ma is működik – véli a volt államelnök, Emil Constantinescu, aki mandátuma végén magát a szeku áldozatának nevezte. A rendszer a vezetői réteg és kapcsolathálózata, amely az állampárt idején a politikai rendőrség bonyolult szövevényét kiépítette. A nyolcvankilences hatalomváltással a diktátorcsalád bukott, jöhetett a második arcvonal. A rendszer ismét hasznosnak bizonyult. S mert a gazdaság ellenőrzése is feladatai közé tartozott, emberei az ország legfontosabb gazdasági pozícióit is megszerezték. Ügynökeit most már nem csupán információk begyűjtésére használja – hiszen a nagyfokú nyilvánosság ezt részben fölöslegessé teszi – hanem befolyásolásra, zavarkeltésre. Gazdasági hatalmával élve a régiek mellé, új, úgynevezett. „tiszta” ügynököket verbuvál, akik a politikában, a sajtóban teljesítenek szolgálatot, kapnak különféle megbízatást. Példaként a volt elnök többek között a Nemzeti Kezdeményezés Pártja vezetőjeként elhíresült, ambíciós Cosmin Gusát említette. A leleplezett informátorból lett sajtómágnás, Gusa lapjában meghirdetett leleplező-hadjárat lassan összemossa a bűnözőt az áldozattal, és esetenként szerecsen-mosdatásba is átcsap. Erre példa az egykor Félix fedőnévre hallgató Dan Voiculescu konzervatív pártvezér esete, akit nyilvánvaló szekuskapcsolatai dacára hajszál híján makulátlannak kiáltottak ki a bizottsági tagok. /Németh Júlia: Hálózat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2006. augusztus 11.
A Magyar Nemzet cikkét vette át a Reggeli Újság. Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának elnöke, „Románia bűneiről” írt könyvet. A könyvbemutatón az ellenzéki politikus azt nyilatkozta: őszig száznál is több román politikusról derül ki, hogy együttműködött a Securitatéval, és közöttük lesz az RMDSZ vezetőségének többsége. „A régi elitnek az állt és áll az érdekében, hogy a romániai magyarok vezetői zsarolható emberek legyenek, ezért az 1989-es államcsíny után – mert az volt, nem forradalom – az egykori kollaboránsokat segítették hatalomba. Nem véletlen, hogy kiszorították a szervezetből azokat – például Tőkés Lászlót vagy a fiatal politikusok jelentős részét –, akik nem voltak zsarolhatók, vagy nem tudták megvásárolni őket” – szögezte le Cosmin Gusa. „A Securitate a saját besúgóit is megfigyelte, hiszen így tudta ellenőrizni őket. Verestóy Elena Ceausescu kutatóintézetében dolgozott – gondolja, hogy oda beengedtek bárkit is, aki nem volt annak a rendszernek az embere?” – tette hozzá. /Lukács Csaba: Romániában a besúgókat is megfigyelték. A régi elitnek az állt és áll az érdekében, hogy a magyarok vezetői zsarolható emberek legyenek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 11./
2006. augusztus 12.
Hisztériásnak nevezte a szabadságáról hazatért Dorin Florea polgármester Lavinia Sandru PIN-képviselőt, aki a korrupcióellenes ügyészségen, egy számvevőszéki jelentésre hivatkozva, feljelentette a polgármestert. Sandru, aki Dorin Florea ellenfele volt a polgármester-választáson, legkevesebb egymillió dolláros kárt okozó korrupció ügyében tartja vétkesnek Dorin Floreát. /(bálint): Dorin Florea: „Nyilvánosan kopaszra nyírom Lavinia Sandrut a polgármesteri hivatal előtt”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./
2006. augusztus 15.
Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő a volt politikai rendőrség iratcsomóinak nyilvánosságra hozásával kapcsolatosan leszögezte: Aki együttműködött a Szekuritátéval, az ne vállalhasson köztisztséget. Emlékeztetett, hogy az érdekvédelmi szervezet megvált azoktól a politikusoktól és közéleti szereplőktől, akik esetében felmerült az együttműködés gyanúja. Példaként Bárányi Ferenc volt egészségügyi minisztert és Fazakas László margittai lelkipásztort említette. Kelemen Hunor elújságolta, nemrég vette kézbe a róla szóló megfigyelési dossziét. Az iratcsomó teljes tartalmát az interneten nyilvánosságra fogja hozni. Kelemen szerint feltevődik a kérdés: miért csupán ennyi iratcsomót hoztak nyilvánosságra? Miért Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke hozza nyilvánosságra az információkat a politikusok iratcsomóiról? Hozzátette: a dossziék nyilvánosságra hozását Traian Basescu államfővel kellene kezdeni. Nem maradhatnak ki a polgármesterek, városi tanácsosok, valamint a befolyásos újságírók és egyházi vezetők sem. /K. O.: Ideje megszabadulni a volt besúgóktól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2006. augusztus 21.
Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy „Ioan Talpes közel állt a Ceausescu családhoz és a Kémelhárító Szolgálat egyik olyan igazgatója volt, aki semmit sem tett a Szekuritáté felfedése érdekében”. Gusa szerinte Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke szintén „egykori titkos tiszt”. „A Szekuritáté titkos tisztjei többnyire megmaradtak titkos tiszteknek a jelenlegi titkosszolgálatoknál. Azt hiszem, elég kevés annak a valószínűsége, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön” – tette hozzá Gusa. Ami az RMDSZ-vezetőket illeti, a politikus kifejtette: „Hogyan mondhatná bárki is a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságról (CNSAS), hogy ő nem vádolható politikai rendőrséggel, amikor nyilvánosan maga is elismerte: információkat szolgáltatott a Szekuritáténak magyarországi írókról, akik Romániába látogattak. Ott van még Frunda György és Verestóy Attila esete is”. Ioan Talpes, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt elnöke, független szenátor kijelentette: egy második és egy harmadik „hullám” is következik, ami a Szekuritátéval együttműködők felfedését illeti, és ezek komoly meglepetéseket fognak jelenteni, mivel, „a politikusok jó része úgy tudja, hogy két levéltár létezett, de valójában három volt”. Talpes szerint „a harmadik levéltár” filmeket és különleges mikrofilmeket tartalmaz. Elmondta: ezek jelenleg a titkosszolgálatok adminisztrálásában vannak, és véletlenül fedezték fel, amikor az irodáját kifestették. Szerinte második dossziéhullám lesz, amely az 1990 utáni eseményekkel is kapcsolatos, de egy harmadikra is lehet számítani. Ezek azon titkosszolgálati tisztekre vonatkoznak, „akik hamis identitással rendelkeztek, és most a romániai politikában tevékenykednek”. /Talpest és Melescanut vádolja Gusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2006. augusztus 21.
Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) elnöke, illetve Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője törvénytelennek nevezte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ múlt heti döntését, amely kizárja a tartózkodás lehetőségét az átvilágított személy esetleges besúgói múltjáról történő szavazáskor. Bírálták a szavazás módját is, amely ezentúl titkos lesz. A CNSAS-t Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője vette védelmébe. Ioan Talpes független szenátor, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ egykori vezetője, Ion Iliescu volt államfő nemzetbiztonsági tanácsadója tagadta azt a vádat, miszerint a mai napig a Szekuritáté szolgálatában állna. Talpes szenátor „civilben” hadtörténész, korábban a diktátor testvérével, Ilie Ceausescuval közösen jelentetett meg könyveket. /Cs. P. T.: „Piszkálgatják” a CNSAS-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2006. augusztus 28.
Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) alelnöke a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) „szerzett” dokumentumokat mutatott be a sajtónak, amelyek bizonyítják, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke 1989 előtt politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A bemutatott dokumentum Aron Bordea szekus vezérőrnagy jelentése Vadim Tudor és Mihai Bandac festőművész találkozójáról. A politikus a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt az 1983. februári keltezésű levelet is, amelyet Corneliu Vadim Tudor Nicolae Ceausescunak írt. Ebben egyebek közt hűségéről biztosítja az ország teljhatalmú urát. „Fiúi tisztelettel, Vadim Tudor” – zárul a levél. A PRM elnöke azonnal reagált a vádakra és bejelentette, az „elhangzott képtelenségekért” bepereli Lavina Sandrut, és 20 milliárd lejes erkölcsi jóvátételt kér. A politikus Cosmin Gusát, a PIN elnökét és Mircea Dinescut, a CNSAS tagját sejti a támadás hátterében. Szerinte Gusa és Dinescu kétségbeestek amiatt, hogy a Külügyi Hírszerző Szolgálattól (SIE) az átvilágító testülethez jutott iratok szerint Vadim Tudor határozottan elutasította az együttműködést a Szekuritátéval. Mircea Dinescu szerint az ügyészségnek eljárást kell indítania a PRM elnöke ellen, aki korábban kijelentette: „engedjétek hozzám jönni a szekusokat”. /Cs. P. T.: Lavinia Sandru: Vadim besúgó volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2006. szeptember 2.
Húsz milliárd régi lej erkölcsi kártérítést követel a bíróságon C.V.Tudor, az NRP elnöke Lavinia Sandrutól, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának alelnökétől, aki őt a Szekuritátéval való együttműködéssel vádolta. – A tévékamerák előtt vágom le a jobb kezemet, ha egyetlen általam készített jelentést találnak! – hangoztatta Tudor. Lavinia Sandru azt nehezményezi, hogy egy talkshow alkalmával válogatott sértésekkel illette őt Tudor, ezek közül a legenyhébb a „cirkuszi jegyszedő” volt. /Bepereli egymást Vadim Tudor és Lavinia Sandru. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2006. szeptember 18.
Frunda György szenátor közölte, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ legutóbbi ülésén megállapította, hogy ő nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Gandul napilap úgy tudja: a szenátor esetében döntését a CNSAS nem egyhangúlag hozta meg, ketten – Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – tartózkodtak a szavazáskor. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke hevesen támadta a CNSAS legutóbbi döntéseit. Szerinte az átvilágító testület és a pártok vezetői között alku született bizonyos politikusok „tisztára mosásáról”. A PIN alelnöke úgy tudja: az első „tisztára mosandó” csomagban Frunda György (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Serban Mihailescu (PSD) és Marcu Tudor (PRM) szerepel. „Vannak olyan politikusok, akik pletykából élnek meg, mert másképp nem tudnak érvényesülni” – kommentálta Sandru kijelentéseit Frunda György. Lavina Sandru információit cáfolták a demokraták is. /Cs. P. T.: Frunda nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2006. szeptember 21.
Eleget éltem az elmúlt rendszerben ahhoz, hogy tudjam: a legtöbb ember nem önszántából lett besúgó – nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki a közelmúltban megtekintette saját megfigyelési iratcsomóját, és tárgyalt arról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsággal (CNSAS). Legalább 20–25 személy jelentgetett róla többé-kevésbé rendszeresen. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt azt nyilatkozta, hogy Frunda György sokáig együttműködött az intézménnyel. Frunda szemenszedett hazugságnak minősítette és tagadta a vádakat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tóró látta, a Frundáét megnéznék. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2006. szeptember 25.
A román politikai pártok hevesen reagáltak a székelyföldi RMDSZ-es polgármestereknek a területi autonómiával kapcsolatos nyilatkozatára. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szóvivője, Cristian Diaconescu a kormánykoalíciót bírálta, amiért az úgymond hallgat, mivel ez az ára a koalíció megmaradásának. A Demokrata Párt és a Liberális Párt képviselői szintén bíráló nyilatkozatokat tettek közzé. Leszögezték: az etnikai alapú területi autonómia elve idejétmúlt, nem korszerű. A Nemzeti Kezdeményezés Párt elnöke, Cosmin Gusa egyenesen „válságpárt”-nak nevezte az RMDSZ-t. /Hallani sem akarnak az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2006. november 3.
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke (PD) és Pászkány Árpád üzletember is elutasította azokat a vádakat, amelyeket Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke terjesztett a közvélemény elé. Ezek szerint Pászkány finanszírozta volna Emil Boc 2004-es választási kampányát, és ezáltal gyaníthatóan befolyásolja döntéseiben Bocot. Mi több, Gusa szerint Pászkány, a Gazeta tröszt főfinanszírozójaként az ellene egy évvel ezelőtt indított lejárató kampány mögött áll. Pászkány Árpád tagadta, hogy finanszírozta volna Boc kampányát, és azt is cáfolta, hogy köze lenne a Gazeta finanszírozásához. /Pászkány Árpád és Emil Boc is tagadja Cozmin Gusa vádjait. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
